SZAKÁLL TIBOR
FŰTÉSSZÁMLACSÖKKENTÉS!
4400.Nyíregyháza,Kossuth tér 8 A/15

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS!

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÜLETGÉPÉSZETI KIVITELEZÉS!

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS!

Tel:+36302131450

Részlet az F-gázról...

Természetes szerves hűtőközegek
Ezek a hűtőközegek sem a legutóbbi idők felfedezettjei, bár a "freonhullám" őket is elsöpörte egy időre. Kiváló hűtéstechnikai tulajdonságaik ellenpontjaként nagyon tűzveszélyesek, ezért alkalmazásuk rendkívüli biztonsági előírások betartását teszi kötelezővé. Ennek ellenére visszakerültek a használatban lévő hűtőközegek közé, mert kedvező ökológiai jellemzőik erre alkalmassá teszik őket. Ebbe a csoportba tartoznak a szénhidrogének: a csak szén- és hidrogénatomokból álló vegyületek vagy azok keverékei. Tulajdonságaikat befolyásolja a szénatomok száma: minél több szénatomot tartalmaz az adott közeg, annál magasabb a forráspontja és az adott elpárolgási hőmérséklethez tartozó gőznyomás is emelkedik.

Izobután – R600a
Az izobután színtelen, enyhén édeskés szagú, jó hűtéstechnikai jellemzőkkel rendelkező gáz. (Megjegyzés) hogy csak nagy tisztaságú izobután használható hűtőközegként.) Nagy a párolgáshője és alacsony a kondenzációs nyomása. Ez utóbbinak köszönhetően az izobután használata energiahatékony működést és alacsony zajszintet tesz lehetővé a hűtőberendezéseknél. Kémiailag stabil, a szerkezeti anyagokat nem károsítja. Mindezek mellett előnye a kis hűtőközeg töltet, és az, hogy olcsón előállítható, és szintén alacsony árú ásványi olajok használhatók hozzá. Nem mérgező, de komoly hátránya, hogy fokozottan tűzveszélyes, a levegővel robbanó elegyet alkot. Elsősorban háztartási hűtőkészülékek hűtőközege.

Propán – R290
A kereskedelmi, ipari hűtőberendezések természetes hűtőközege. Tulajdonságai az izobutánéhoz hasonlók: stabil, nem mérgező, nem károsítja a környezetet, viszont éghető és robbanásveszélyes. Hőszivattyúkhoz, légkondicionálókhoz és egyéb kis háztartási hűtőberendezésekhez használható. A propán termodinamikus tulajdonságai hasonlóak az R22-éhez, tehát annak megfelelő helyettesítője. Az utóbbi időkben alkalmazása terjedt, de biztonsági okok és állami szabályozások miatt csupán speciális területeken. Jelenleg a kisebb kereskedelmi egységekben legnagyobb a felhasználása (hűtött bemutató vitrinek), ahol a hűtőközeg töltet 150 grammnál nem lehet nagyobb.

Propán-izobután blendek – R290/R600a
Az előző két hűtőközeg különböző arányú keverékei zeotróp keverékek, tehát változó hőmérséklet mellett párolognak, illetve kondenzálódnak. A keverék jellemzőit a propán és izobután aránya alakítja, az előbbi a volumetrikus hőelvonó képesség, az utóbbi a fajlagos hőelvonás növelése irányába billenti a mérleget. A megfelelő arányú keverékek jól használhatók a hűtőberendezésekben.

Halogénezett szénhidrogének
Olyan vegyületek, melyekben a szénhidrogén molekula egyes vagy akár az összes hidrogénatomját halogénatom: klór vagy fluor helyettesíti. Az alap szénhidrogén és a helyettesítő atomok minősége, száma, molekulán belüli elhelyezkedése számtalan változatot kínál, és ezek különböző fizikai, kémiai, fiziológiai tulajdonságokkal rendelkező hűtőközegeket jelentenek. Legelső képviselőjük a difluor-diklór-metán volt, mely az R12 jelölést kapta a hűtőközegek között, aztán sorra jöttek a többiek. A csoport a Freon márkanevet kapta, ez a szó anyagnévként a köztudatba is bevonult. Mivel mesterséges úton jó néhány változatukat elő lehet állítani, minden kompresszorrendszerhez és hűtési tartományhoz lehetett gyártani megfelelő freont. Nem mérgezőek és alig akad köztük olyan, ami tűzveszélyes lenne, ezért nagy biztonsággal lehetett alkalmazni őket a hűtéstechnikában, el is nevezték őket biztonsági hűtőközegnek. További előnyös tulajdonságuk, hogy kémiailag stabilak, a szerkezeti elemeknél általában használt fémeket nem támadják meg, a műanyagokkal is elég jól együttműködnek. Hátrányuk, hogy könnyen elszivárognak, és mivel a szén-dioxidhoz hasonlóan színtelenek, szagtalanok és a levegőnél nehezebbek, észrevétlenül képesek összegyűlni az épületek alsó részeiben, ott akár fulladásos halált is okozva. Ennek ellenére használatuk az 1930-as évektől egyre inkább elterjedt és diadalmenetüknek csak az 1974-ben kezdődött kutatások vetettek véget, melyek kimutatták, hogy az addig szinte ideális hűtőközegnek tekintett halogénezett szénhidrogének súlyosan károsítják az ózonpajzsot. Ennek következménye lett a Montreáli Jegyzőkönyv és az utána következő, egyre szigorodó nemzetközi és hazai előírás. A halogénezett szénhidrogének hűtőközegként való használata a környezetünk védelme érdekében véget ért, gyártásuk, sőt 2004 májusa óta még a karbantartási célú visszatöltésük is tilos. Helyettesítésük megoldása komoly terhet ró a kutatás fejlesztéssel foglalkozó szakemberekre. Szükséges, hogy a tulajdonságaikat megismerjük annak ellenére, hogy már nem használhatók, hiszen az egyéb alternatíváknak hasonló hűtéstechnikai jellemzőket kell biztosítaniuk, de környezetbarát változatban.

Teljesen halogénezett hűtőközegek (CFC)
Ezekben a szénhidrogén-származékokban minden hidrogénatomot halogénatom helyettesít. Gyártásukat, forgalmazásukat betiltották már, ezért csak említés szintjén írunk ide néhány képviselőt közülük. Az R11-es jelű halogénezett szénhidrogén kiváló tulajdonságokkal bírt, magas forráspontjának köszönhetően kisnyomású hűtőközegként a klimatizálásban használták. Nagynyomású hűtéshez az R23 jelű CFC volt a megfelelő, keverékekben az R115-öt és az R125-öt használták gyakran, fagyasztási célokra pedig az R502-es (R22-ből és R115-ből álló) keverék szolgált. Legjelentősebb képviselőjük a korábban már említett R12, ami a háztartási hűtők kizárólagos hűtőközege volt.

Difluor-diklór-metán – R12
Nagyon jó volumetrikus hőelvonású hűtőközeg. Nem mérgező, de a levegőnél nehezebb volta miatt figyelni kell a szellőztetés biztosítására. Nem gyúlékony, biztonságos anyag. Kémiailag stabil, a szerkezeti anyagokon nem okoz korróziót és általában a műanyagokat sem károsítja. Környezetkárosító hatása azonban jelentős, az ózonréteget veszélyeztető hatása, ODP-je 1-es, a globális felmelegedés növelését jelző GWP-je kiugróan magas. Kiváltásának alternatíváit a későbbiekben fogjuk tárgyalni. R502 keverék Az azeotróp egy elegy, mely alkotói az R22 jelű (a HCFC közegek között ismertetésre kerülő) hűtőközeg és az R115-ös, klórtartalmú - és ezért ózonkárosító - közeg közel fele-fele arányban. Nagy a kompressziótűrése, ezért mélyhűtő berendezések kiváló hűtőközege volt, de környezetkárosító hatása miatt már 2001-ben a tiltott hűtőközegek közé került.

Részlegesen halogénezett hűtőközegek (HCFC)
Mint a nevükből és a jelölésükből is kiderül, ezekben a vegyületekben a szénhidrogén molekulának nem minden hidrogénatomját helyettesíti halogénatom. A légkörbe kerülve gyorsan elbomlanak, ezért jóval kevésbé károsítják az ózonréteget, mint a CFC hűtőközegek. A korábbi márkanevet azért ők is megkapták, de a kedvezőbb ökológiai tulajdonságaiknak köszönhetően kiegészült egy jelzővel: lágy freonoknak nevezik őket. A teljesen halogénezett társaikhoz képest kaptak némi haladékot: csak 2010. január 1. óta tilos gyártani, és 2015 óta nem lehet javításra sem használni őket. Ebbe a csoportba tartozik a magas hőmérsékleti körülmények között működő légkondicionálókban használt R124 és a csere hűtőközegként alkalmazott R142b jelű hűtőközeg, valamint a legszélesebb körben ismert és alkalmazott R22.

Klór-difluor-metán – R22
Alacsony forráspontú, nagy volumetrikus hőelvonású hűtőközeg. Kedvező tulajdonsága, hogy nem mérgező és nem is éghető, de megjegyzendő, hogy nyílt lánggal, izzó felülettel nem érintkezhet, mert bomlástermékei mérgezőek lehetnek. A levegőnél nehezebb, ennek következménye – ahogy már több hűtőközegnél láttuk – gázömlés esetén az oxigénhiány kialakulása. Kémiailag stabil. Vízoldó képessége nagy, ezért R22-vel üzemelő rendszerek esetén szárítószűrő használatára van szükség. Jó villamos tulajdonságai alapján hermetikus kompresszorokban is alkalmazható. Kenőanyagként ásványolaj és alkilbenzol alapú hűtőgépolaj, valamint ezek megfelelő keveréke is használható. Betiltásáig hűtő- és mélyhűtő gépek, komfort léghűtők kedvelt munkaközege volt. Hasonló jellemzőkkel rendelkező, ám környezetbarát alternatívát nehéz találni, a fejlesztők több blenddel is próbálkoznak, ezekkel megismerkedünk majd a helyettesítési lehetőségek kapcsán.

Klórmentes halogénezett hűtőközegek (HFC)
Ezen vegyületek molekulái nem tartalmaznak klórt, a szénhidrogének hidrogénatomjait részben fluoratomok helyettesítik. Tulajdonságaikban nem veszik fel a versenyt klórtartalmú rokonaikkal, ám jóval kevésbé környezetkárosítóak, ezért azok betiltásával ők is porondra kerültek. Az ózonréteget nem károsítják, de az üvegházhatást növelik, így csupán kompromisszumos megoldásnak tekinthetők. Mondhatjuk ezt azért is, mert az egyszerű drop-in helyettesítésre nem alkalmazhatók, mert kenőanyagként ásványi olajat nem, csak szintetikus olajokat használhatunk. Többségük keverékek alkotórészeként funkcionál. Kivételt jelent az R134a jelű hűtőközeg, mely tiszta hűtőközegként is alkalmazható.

Tetrafluor-etán – R134a
Az R134a az R12-höz hasonló tulajdonságokkal rendelkező, közel azonos volumetrikus hőelvonású, fajlagos hűtőteljesítményű közeg. Színtelen, enyhén éteres szagú, szivárgásának kereséséhez speciális készülékre van szükség. Nem mérgező és nem gyúlékony, de égésekor veszélyes bomlástermékek keletkezhetnek. Az üvegházhatást jelentősen növeli, bár jóval kevésbé, mint az R12. Kémiailag stabil, a szerkezeti anyagokat és a műanyagokat sem károsítja. Az R12-höz hasonlóan hermetikus, csavarkompresszoros és turbókompresszoros rendszereknél is használható. Nagy hátránya, hogy kenőanyagként csak poliglikolok és egyes észterolajok használhatók, melyek nagy nedvszívóképességük miatt könnyen károsítják a fém szerkezeti elemeket. Vízoldó képessége folyadékállapotban igen nagy, alkalmazása hatékony nedvességszűrőt igényel. Alkalmazási területe a kereskedelmi hűtők és kisebb fagyasztó berendezések, háztartási mélyhűtők, valamint a gépjárművek klímaberendezései és a komfort klímák.

Halogénezett szénhidrogén keverékek
A környezetkárosító hűtőközegek kiváltása más anyagokkal nem egyszerű feladat. Részben a felhasználási lehetőségek széles skálája miatt, részben pedig azért, mert a klórmentes hűtőközegek kenőanyagaként használt ásványi olajat szinte teljes mennyiségében el kell távolítani, hiszen az a klórmentes közegekhez nem használható, és a helyére észterolajat kell tölteni. A probléma megoldására olyan keverékeket kellett előállítani, melyek drop-in eljárással betölthetők. Az így kifejlesztett blendeket három csoportban tárgyaljuk: szervizkeverékek régi hűtőberendezések további működtetéséhez, klórmentes hűtőkeverékek új berendezésekhez és drop-in blendek.
Szervizkeverékek
Amennyiben egy hűtőberendezés meghibásodik, javítási célra 2004 májusa óta nem lehet R22-t vagy R502-t használni. Viszont sok ilyen készülék még hosszan működőképes marad, ha egy más, környezetkímélőbb, ásványi olajokkal megfelelően oldódó hűtőközegkeverékkel történik a szerviz. 2015-ig az R22-nek HFC közegekkel alkotott keverékei alkalmasak voltak e célra.

R401A keverék
Rövid távú megoldás volt a fent leírt problémára, hiszen gyártani 2010-ig, szervizcélra használni még öt évig lehetett. Az R12 drop-in helyettesítője volt. R22-ből, R152a-ból és R125-ből álló zeotrop keverék. Csak folyadékállapotban tölthető a hűtőberendezésekbe. ODP-je közel nulla, GWP-je nem túlságosan magas, ezért ökológiailag elfogadhatóbb, mint a tiszta R22. Kenőanyaga ásványolaj-alkilbenzol keverék. Elég nagy a zeotróp blendekre jellemző hőmérsékletcsúszása, alkalmazásánál ezt figyelembe kell venni. Az R401A-t -20 fok feletti, a vele azonos összetevőkből más arányban előállított R401B-t -23 fok alatti hűtési tartományban célszerű használni.

R402A keverék
Az R22 és az R125 mellett kis mennyiségű propánt tartalmaz. Közel azeotrop viselkedésű, csúszása kicsi, ásványolaj-alkilbenzol keverékben jól oldódik. Az R502 kiváltására használták, akárcsak az R402B jelű, azonos alkotó közegekből álló társát.

Klórmentes drop-in keverékek
Szervizcélra alkalmazható, a klórtartalmú hűtőközeg-keverékekkel ellentétben hosszú távon is használható blendek. Néhány százalékban szénhidrogént tartalmaznak, ez biztosítja az ásványolaj kenőanyag oldását az azonnali helyettesítés érdekében, ugyanakkor a kis mennyiség miatt nem teszi őket tűzveszélyessé.

R413A keverék Közel 90%-ban R134-ből áll, annak kiegészítői az R218 és az R600a jelű hűtőközegek. Zeotrop keverék, hőmérsékletcsúszása viszonylag nagy. Az R12 kiváltására alkalmazható.

R417A keverék
Szintén zeotróp blend, csak folyadék állapotban szabad a berendezésekbe tölteni. Csaknem fele-fele arányban R125-ből és R134a-ból tevődik össze, a drop-in felhasználhatóságát az R600 jelű közegnek köszönheti. Az R22 hosszú távú helyettesítője.

Klórmentes hűtőközegkeverékek
Új berendezésekben a korábbi, klórtartalmú hűtőközegek helyett alkalmazható, az ózonpajzsot nem károsító, az üvegházhatást elfogadható mértékben növelő blendek. Kenőanyaguk észterolaj vagy polialkilén-glikol alapú olaj lehet. A legismertebbek jellemző tulajdonságait ismertetjük a következőkben.

R404A keverék
Nagynyomású hűtőközeg keverék, R125, R143a és R134a elegye. Hőmérsékletcsúszása olyan kicsi, hogy a gyakorlatban egyanyagúként viselkedő közegnek tekinthető. Kémiailag stabil, és bár az R134a mérsékelten tűzveszélyes, a keverék nem éghető. Nyílt lánggal, izzó felülettel azonban nem érintkezhet a bomlástermékek mérgező hatása miatt. A keverék maga nem mérgező, viszont a levegőnél nehezebb, oxigénhiányt okozhat, ha összegyűlik a helyiségek alsó részeiben. Szivárgását speciális detektorral lehet kimutatni. Észterolaj a megfelelő kenőanyag az alkalmazásához, azonban magas víztartalom esetén a villamos szigetelőanyagokat károsíthatja. Nagy kompressziótűrése alapján kereskedelmi és ipari hűtésben használják, nagy áruházakban, hűtött raktárakban, hűtőkamionoknál. Az R502 kiváltó klórmentes közege.

R407C keverék
Összetevői az R32, az R125 és az R134a jelű hűtőközegek. Zeotrop blend, a hőmérsékletcsúszása jelentős, ezért nehezebben kezelhető és a hűtőberendezésekbe csak folyadékállapotban szabad betölteni. Tulajdonságai az R22 höz hasonlók, a helyettesítés viszonylag kis átalakítással megoldható, de teljesítménycsökkenéssel kell számolni. Kémiailag stabil, nem mérgező és nem éghető (annak ellenére, hogy az R32-es komponens önmagában az). A tömítetlenség kimutatására itt is erre a célra kifejlesztett készülék szolgál. Észter bázisú olajokban oldható, de a nedvességtartalomra ügyelni kell, nedvességszűrőt kell használni. Klímarendszerekben használható, magas elpárolgási hőmérséklettartományban.

R410A keverék
Fele-fele arányban R32-es és R125-ös közegekből álló keverék. Glide-ja elhanyagolhatóan kicsi, azeotrop elegynek tekinthető. Kedvező tulajdonsága, hogy volumetrikus hőelvonása nagy, elpárolgási és kondenzációs hőátbocsátási tényezője is nagyobb az előző két keverékénél. A három közül az R410A igényli a legkisebb kompresszorméretet. Kifejezetten nagynyomású hűtőközeg, ezért alkalmazása a szerkezeti elemek tekintetében fokozott szilárdsági követelményeket jelent. Kémiailag stabil. Nem éghető, de tűz esetén lebomlik, és egészségkárosító gázok keletkezhetnek. Nem mérgező, de nagyobb koncentrációban rosszullétet okoz. A levegőnél nehezebb, szivárgás esetén összegyűlhet az alsó szinteken. Észter bázisú kenőanyagokkal használható. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően a klímatechnikában új berendezések esetén hosszú távú hűtőközegnek tekinthető.

Új alternatívák
Mivel a felsorolt hűtőközegek és keverékek esetében nem kell az ózonlebontó képességgel számolni, az érdeklődés és a kutatás-fejlesztés iránya az üvegházhatás csökkentése felé fordult. A fluorozott szénhidrogének közül középpontba került az R32 jelzéssel ellátott difluor-metán, valamint környezetbarát hűtőközeg alternatívaként megjelent egy új vegyületcsoport, a részlegesen-fluorozott szénhidrogének (hidrofluorolefinek). Jelölésük: HFO hűtőközegek. Közülük a transz-tetrafluor-propilén, aminek jele R1234ze, tűnik kifejezetten jó lehetőségnek a jövő hűtőberendezéseihez. Mindkettő - az R32 és az R1234ze is - elérhető nálunk is, valamint olyan készülékek is megjelennek, melyeknek ezen anyagok valamelyike a hűtőközege. Lássuk rövid ismertetésüket!

Difluor-metán – R32
Az egyik legkörnyezetkímélőbb alternatíva a klórtartalmú hűtőközegek kiváltására. Az ODP-je nulla, a globális felmelegedést növelő hatása jóval alacsonyabb, mint a korábban kifejlesztett hűtőközegeké vagy hűtőközegkeverékeké (az R134a-hoz képest például a felénél is kevesebb). Színtelen gáz, alacsony toxicitású, éghető, de csak közvetlen tűz esetén gyullad meg és nem robbanásveszélyes. Biztonságosan használható a legtöbb légkondicionálási és hőszivattyús alkalmazásban. Előállítása kedvező árú, kezelése egyszerű, mert gáz és folyadék állapotban is betölthető. Az R32-vel üzemelő berendezések működése energiahatékony és csendes. Korábban gyártott készülékek esetén is helyettesítő közeg lehet, hűtőköri tulajdonságai alapján az R410A kiváltója, beszerelési és szervizelési módjaik, szerszámigényük csaknem teljesen megegyezik. Felhasználási területe elsősorban a kereskedelmi és komfort légkondicionálás és a hőszivattyús technológia. HFO hűtőközegek Ezek a hűtőközegek hidro-fluor-olefinek, vagyis olyan fluorozott szénhidrogének, melyeknek molekulájában legalább egy helyen kettős kötés van a szénatomok között. A légkörben gyorsan elbomló, nulla ODP-jű és igen alacsony GWP értékkel rendelkező enyhén gyúlékony (A2 osztályú) vegyületek, ezért a jövő ökológiai követelményeinek is képesek lesznek megfelelni. További előnyük, hogy a HFC közeggel működő berendezések kisebb átalakításával alkalmazhatók, ez megkönnyíti az átállást. Az R134a hűtőközegnek a mobil légkondicionáló rendszerekben való alkalmazásának betiltása után DuPont és Honeywell fejlesztették ki az első hidro-fluor-olefint.

Transz-tetrafluor-propilén – R1234ze
A nullás ODP mellett mindössze 6-os globális felmelegedést növelő potenciállal rendelkezik, ezzel bőven a 2025-re előírt 150-es GWP alatt van. Jó hűtéstechnikai paraméterekkel bír, azok alapján az R134a helyettesítésére alkalmas, de volumetrikus hűtőkapacitása több mint 20%-kal alacsonyabb az R134a-nál és az R1234yf-nél. Folyadékhűtőkben, valamint magasabb hőmérsékleten alkalmazzák, mert az alacsonyabb elpárolgási hőmérsékleteken a forráspontja (-19 °C) jelentősen korlátozza használatát. Nem mérgező (bár nagyobb koncentrációban belélegezve eszméletvesztést okozhat), és kevéssé gyúlékony. Várhatóan a folyadékhűtők és a hőszivattyúk hosszú távú hűtőközege lesz. Jelenlegi nagy hátránya a meglehetősen magas ár, remélhetően csökkenni fog az elkövetkező évek folyamán és akkor valóban a 21. század hűtőközege lehet.

R1234yf
Ez egy alacsony GWP értékű alternatívája az R134a-nak, melynek termodinamikai jellemzői hasonlítanak az R134a-ra és felhasználható a mobil klímákban. Az R1234yf és az R1234ze emellett gyakran használt alapkomponens a HFO/HFC keverékekben..

Az R12 kiváltása.
A difluor-diklór-metán hűtéstechnikai jellemzői kiválóak, ezért sok területen felhasználható hűtőközegként: háztartási és kiskereskedelmi mélyhűtőknél, kereskedelmi hűtőberendezéseknél, klímáknál, autóklímáknál, hőszivattyúknál. Ugyanakkor klórtartalma miatt erősen környezetkárosító anyag, kiváltása elkerülhetetlen. Hozzá hasonló tulajdonsággal bíró, de klórmentessége révén nullás ODP-vel, és az R12-énél jóval alacsonyabb GWP-vel rendelkező közeg a tetrafluor-etán, az R134a. Azonban az átállítás nem egyszerű, mert az R12 használata során kenőanyagaként ásványolajok és alkilbenzol alapú olajok voltak használatban, az R134a viszont egyáltalán nem oldja ezeket.

Hűtőközeg-lefejtés .
A meghibásodások javítása számtalan esetben a hűtőközeg lefejtését igényli. Ugyanakkor régebben gyártott berendezéseknél az is előfordulhat, hogy a további gazdaságos üzemeltetéshez a hűtőközegtöltet cseréjére van szükség. Ammóniás berendezéseknél ez igen ritka. A szénhidrogén alapú hűtőközegeknél jóval gyakoribb, ezeknél zárt technológia az előírás a hűtőközeg lefejtésére a környezet védelme érdekében. Ehhez hűtőközeg lefejtő készülék szükséges, melynek kompresszora (általában egy dugattyús szárazkompresszor) nyomáskülönbséget hoz létre a hűtőrendszer és a lefejtésre szolgáló palack között. A palackot legfeljebb belső térfogatának 75%-áig szabad tölteni. A lefejtőrendszerből a maradék hűtőközeggőzt is a palackba kell áramoltatni, önleszívatás útján. A lefejtéshez használt csatlakozók tömör zárását ellenőrizni kell. Ha a lefejtő készülék csatlakozását lezárva a rendszerben már nem nő a gőznyomás, akkor hűtőközeg-lefejtés befejezettnek tekinthető. A hűtőközeg-lefejtő készülék megfelelő kiegészítő eszközökkel hűtőközeg tisztítására, a víz, a sav és az olajgyanta kiszűrésére is alkalmazható. Ezzel párhuzamosan a hűtőközeg nedvesség- és savtartalmát ellenőrizhetjük is egy mérőműszerrel.

Olajleválasztó.
Közvetlenül a kompresszor után beépített olajleválasztó a hűtőközeg által a kompresszorból elhordott olajat választja ki, és lehetővé teszi annak kompresszorba történő visszavezetését (6.2.2 ábra) Az olajleválasztóba belépő nyomóoldali olajjal telített forró gőz halmazállapotú hűtőközeg egy hálónak ütközik. A hűtőközeg gőz molekulák akadálytalanul áthaladnak, de az apró olajcseppek fenn akadnak a hálón, és összegyűlve lecsepegnek a tartály aljára. Az olajleválasztó házából a nyomóoldali forró gőz tovább halad a nyomócsőben, az olaj pedig egy, a tartályon belül felcsévélt kapilláris csövön keresztül a szívó ágba, vagy közvetlenül a kompresszorházba kerül visszavezetésre. A kapilláris cső megakadályozza, hogy a szívó ágba átjusson a forró gőz halmazállapotú hűtőközeg, mert az olaj teljes keresztmetszetében áramlik benne. A kompresszor meghibásodása esetén cserére szorul. Az olajleválasztót szakszerűen javítani, tisztítani nem lehet. Gyártmánytól függően a kivitelek eltérhetnek, de szerkezetükben és elvi felépítésükben azonosak.

Folyadékot hűtő elpárologtató
A folyadékhűtő elpárologtatókat általában indirekt hűtési rendszerek hűtőberendezésbe építik be. Ezek korábban csak csöves, újabban lemezes változatban is készülő elpárologtatók. A hőcserélőkkel szemben megfogalmazott követelmények a következők: nagy fajlagos felület, minél nagyobb hőátbocsátási tényező, kis nyomásesés, költséghatékony működtetés, nagy üzembiztonság, könnyű tisztíthatóság és korrózióállóság, hosszú élettartam. A folyadékot hűtő elpárologtatók általában sima csöves kivitelűek, mivel a hőcserében résztvevő közegek hőátadási tényezői közel azonosak, de már bordás csöves konstrukciójút is alkalmaznak, ha jelentős különbség van a hőátadási tényezők között. Három alaptípust különböztetünk meg közöttük: a nyalábcsöves, a merített és a lemezes elpárologtatót.

Részlet az R22 kiváltásáról....
Az R22 jelű, környezetkárosító hatású hűtőközeg kiváltására elsősorban hűtőközeg-keverékek jöhetnek szóba. Mivel az R22 igen elterjedt, széles alkalmazási területű hűtőközeg, meg kell vizsgálni, hogy az adott helyettesítő milyen üzemmódban képes betölteni az R22-től átvett funkciót. Attól függően, hogy drop-in vagy retrofit közegre van szükség, más-más alternatívát találhatunk, illetve külön meg kell említeni az új berendezésekhez szükséges hűtőközegeket is. 2.5.3.1 Drop-in közegkiváltás Az R417A keverék izobutántartalmának köszönhetően rendelkezik olyan olajoldó képességgel, ami a drop-in helyettesítésre alkalmassá teszi. Hűtőtechnikai tulajdonságai is kedvezőek, bár jelentős hőmérsékletcsúszással bír. A hűtőteljesítmény kicsit alacsonyabb, a COP érték viszont magasabb lesz, mint az R22-vel üzemelő berendezéseké. Szervizcélra és hosszútávú helyettesítőként is használható a klímatechnikában. 2.5.3.2 Hosszú távú helyettesítés Az R22-höz nagyon hasonló hűtőtechnikai tulajdonságokat találunk az R407C blend esetében, ezért folyadékhűtők és klímaberendezések átállítására ez a közeg alkalmas lehet. Az eljárás viszont retrofit jellegű, többszöri olajcserét igényel, így költséges és munkaigényes, de félhermetikus rendszereknél megoldható. Olyan rendszereknél azonban, melyek esetében hermetikus kompresszor van beépítve forrasztásos csatlakozásokkal, nem alkalmazható (ilyenek például a split komfort léghűtők). -10 és +10 fok közötti hőmérséklettartományban az R134a jellemzői is közel vannak az R22 tulajdonságaihoz, ezért kereskedelmi hűtőkben az R22 kiváltására ez a közeg is alkalmas lehet. Előfordul, hogy komfort klímaberendezésekben is R134a-ra cserélik a környezetkárosító hűtőközeget, bár az azonos teljesítmény eléréséhez jóval nagyobb töltetre, hőcserélőre, nagyobb átmérőjű vezetékekre van szükség. Az R404A keverék csúszása kicsi, jól kezelhető. Jó kompressziótűrése fagyasztók, hűtőkamrák berendezéseinél való alkalmazását teszi lehetővé. Bár az ODP-je nulla, jelentős globális felmelegedést növelő hatással bír, GWPje 2500 feletti. Így már a közeljövő környezetvédelmi szabályozásának sem felel meg, semmiképpen nem nevezhetjük a jövő hűtőközegének. Az R410A kedvező tulajdonságokkal rendelkező keverék, aminek előnyös tulajdonsága az is, hogy kicsi, könnyen kezelhető a hőmérsékletcsúszása. Az R22-nél nagyobb hatékonyságot biztosít a berendezéseknek, viszont ehhez nagyobb nyomás szükséges, ezért csak új berendezéseknél alkalmazható. Dugattyús és 48 spirálkompresszorok esetében nagyon jó választás az R22 kiváltására. Kereskedelmi hűtőkben, légkondicionálókban, hőszivattyús berendezésekben alkalmazzák. Ezekkel a hűtőközegekkel és hűtőközegkeverékekkel a klórmentességet biztosítani lehet, ennek következtében az ózonpajzs védelme megvalósul. Ugyanakkor az üvegházhatást ezek is növelik, így a 2020-ra, aztán 2022-re előírt egyre szigorúbb szabályozásnak nem felelnek meg. A "hosszú távú kiváltó közeg" megnevezés így tévesnek bizonyul, ezek az anyagok is helyettesítésre szorulnak. Az R404a közeget R407F jelűvel, az R134a-t az R450A jelűvel, az R410A-t pedig az R447A jelűvel helyettesíthetjük a közeljövőben. Előtérbe kerülnek a természetes hűtőközegek mellett az R32 és a HFO, valamint ezek keverékéből álló hűtőközegek, melyeknek GWP-je megfelelően alacsony tud lenni, bár megjegyzendő, hogy az R32 egynemű anyagként a 2500 alatti és a 750 alatti GWP-t igen, de a 150-nél kisebbet nem tudja teljesíteni.

Részlet a hulladékkezelésről:

Utószó

Vissza a főoldalra